FOR RESEARCHERS

 

WHAT IS EU ENGLISH?

Research on language use in EU documents and EU institutions has shown that a particular variety of the English language has been developed in the documents of the European Union. Not only does it feature specific terms describing EU concepts, but also other EU-specific vocabulary and collocations that you may come across if you read EU documents or related publications on a regular basis. In our understanding, the term EU English is used to refer to this particular variety of the English language involving both EU terminology and a number of other EU-specific lexical, grammatical and discourse features. Since the EU is involved in all walks of social, political and cultural life, EU English features characteristics of political, legal, business, and even academic discourse, thus mirroring the different functions and multiple activities of the EU as a cultural, political and historical reality. Due to its relevance for language teaching and everyday communication in EU contexts, EU English has also become an important field of research involving a number of disciplines, such as terminology, pedagogy, linguistics and corpus-linguistics. This section provides an overview of the research carried out in this field, including studies, articles and other important projects.

We would like to keep this page up-to-date, so let us know if you have a publication in this field that you would like to share with other researchers – get in touch with asap!

LIST OF PUBLICATIONS

  • Ajani, G. – Ebers, M. (eds.) 2005. Uniform Terminology for European Contract Law. Baden-Baden: Nomos Verlag.
  • Balázs G. 2003. Euroterminológia és a magyar nyelv. Szaknyelvi kommunikáció és nyelvstratégiai munka. Magyar Orvosi Nyelv 1. évf. 1. szám. 9–26.
  • Dróth, J. 2000. Legyen egységes az Európai Unió terminológiája! Az EU adminisztratív és közigazgatási nyelvezetének magyar fordítása. Magyar Nyelvőr 124. évf. 3. szám. 287–97. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1243/124302.htm
  • Fischer, M. 2008. Az európai uniós fordítás és terminusalkotás magyar vonatkozásai. Magyar Nyelvőr 132. évf. 4. szám. 385-402. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1324/132401.pdf
  • Fischer, M. 2010. Translation(policy) and terminology in the European Union. In: Thelen, M. – Steurs, F. (eds.) Terminology on everyday life. (Terminology and Lexicography Research and Practice 13). Amsterdam-Philadelphia: John Benjamins. 21-34.
  • Fischer, M. 2010. Európai uniós terminológia egy levelező fórum tükrében. In: Fóris Á. – Károly K. (szerk.) Nyelvek találkozása a fordításban. Doktori kutatások Klaudy Kinga tiszteletére. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 87-101.
  • Glézl, A. 2007. Lost in Translation. EU Law and the Official Languages – Problem of the Authentic Text. Paper presented at the conference „The Treaty of Rome – 50Years on” in Warsaw in 9-10 March 2007. http://www.cels.law.cam.ac.uk/events/Glezl.pdf
  • Gulyás, R. 2005. Magyar terminológia az EU-intézményekben. Fordítástudomány 7. évf. 2. szám. 17-27.
  • Kierzkowska, D. 2000. National Language Law versus International Unification of Law. Across Languages and Cultures Vol 1. Nr. 1. 19-29.
  • Kjaer, A. L. 2007. Legal Translation in the European Union: A Research Field in Need of a new Approach. In: K. Kredens/Gozdz-Roszkowski (Hrsg.): Language and the Law: International Outlooks., 69-95
  • Koskinen, K. 2000. Beyond Ambivalence. Postmodernity and the Ethics of Translation. Academic Dissertation. Tampere: University of Tampere
  • Lesznyák, Á. 2010. Az európai uniós intézmények terminológiai adatbázisa: a IATE. Magyar Terminológia 3. évf. 2. szám. Megjelenés alatt.
  • Luttermann, K. (2007): Mehrsprachigkeit am Europäischen Gerichtshof. Das Referenzsprachenmodell für ein EU-Sprachenrecht. In: D. Heller/K. Ehlich. (Hrsg.): Studien zur Rechtskommunikation. Bern/Berlin, 47-80
  • Rádai-Kovács, É. 2009. Az euroterminus, avagy az európai uniós terminológia jellemzői, különös tekintettel az újlatin nyelvekben megjelenő sajátosságokra. Doktori (PhD) disszertáció. Budapest: ELTE.
  • Rádai-Kovács, É. 2010. Az Európai Unió szaknyelve és terminológiája. In: Dobos Cs. (szerk.) Szaknyelvi kommunikáció. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 343-359.
  • Sandrini, P. 2004b. Transnationale interlinguale Rechtskommunikation: Translation als Wissenstransfer, In: Burr, I.–Christensen, R.–Müller, F. (Hrsg.) Rechtssprache Europas. Reflexion der Praxis von Sprache und Mehrsprachigkeit im supranationalen Recht. (Schriften zur Rechtstheorie Heft 224). Berlin: Duncker & Humblot. 139-156. http://homepage.uibk.ac.at/~c61302/publist.html
  • Sandrini, P. 2005. Debatte aktueller Themen: Rechtsterminologie – Revisited. Rezension zu Eva Wiesmannn. 2004. Rechtsübersetzung und Hilfsmittel zur Translation. Wissensschaftliche Grundlagen und computergestützte Umsetzung eines lexikographischen Konzepts. Tübingen: Günter Narr Verlag. Moderne Sprachen Vol. 49. Nr 1. 147-162. http://homepage.uibk.ac.at/~c61302/publist.html
  • Sandrini, P. 2009. Der transkulturelle Vergleich von Rechtsbegriffen. In: Šarčević, S. (eds.) Legal Language in Action: Translation, Terminology, Drafting and Procedural Issues. Zagreb: Globus. 151-165. http://homepage.uibk.ac.at/~c61302/publist.html
  • Sandrini, P. 2010b. Rechtsübersetzen in der EU: Translatio Legis Pluribus. In: Zybatow, L. (Hrsg.) Translationswissenschaft – Stand und Perspektiven. (Innsbrucker Ringvorlesungen zur Translationswissenschaft VI.). Frankfurt a.M.: Peter Lang. 143-157. http://homepage.uibk.ac.at/~c61302/publist.html
  • Somssich, R. 2003b. A jogfogalmi megfeleltetés problémái a közösségi jogban az irányelvek átültetésének szintjén – a jogi „fordítás” sajátos formája. Magyar Jog 50. évf. 12. szám. 746-753.
  • Somssich, R. 2007. Az európai közösségi jog fogalmainak nyelvi megjelenítése, különös tekintettel az európai magánjogra. Doktori értekezés. Budapest: ELTE ÁJK.
  • Várnai, J. Sz. 2005. Európai uniós terminológia és fordítás – múlt és jelen. Fordítástudomány 7. évf. 2. szám. 5–15.
  • Vermes A. 2003. Translation: Intercultural Communication or Interlinguistic Transfer? In: Komlósi, L. – Houtlosser, P. – Leezenberg, M. (eds.) Communication and Culture. Argumentative, Cognitive and Linguistic Perspectives. Amsterdam: Sic Sat. 53-60.
  • Wagner, E. et al. 2002. Translating for the European Union Institutions. Manchester: St Jerome.

  • Anthony, L. (1997). English for Specific Purposes: What does it mean? Why is it different?
  • Available online at: http://www.antlab.sci.waseda.ac.jp/abstracts/ESParticle.html
  • Basturkmen, H. (1998). Refining procedures: A needs analysis project at Kuwait University. English Teaching Forum, 36(4). Available at: http://exchanges.state.gov/forum/vols/vol36/no4/p2.htm
  • Jablonkai, R. 2010. English in the context of European integration: a corpus-driven analysis of lexical bundles in English EU documents. English for Specific Purposes. Special Issue: ESP in Europe, 29(4) 253-267.
  • Jablonkai, R. 2009. “In the light of”: A corpus-based analysis of two EU-related registers. WoPaLP, 3, 1-27. Available at: http://langped.elte.hu/W3Jablonkai.pdf.
  • Jablonkai, R. 2009. Az EU angol korpusz összeállításának lépései [Steps of building the English EU discourse Corpus]. In M. Silye (Ed.) Porta Lingua 2009 Szaktudás idegen nyelven [Specialist knowledge in a foreign language]. (pp. 197-210). Debrecen: SZOKOE [Association of Teachers and Researchers of LSP].
  • Jablonkai, R. 2009. Lexikai csoportok az angol sajtónyelvben és EU szaknyelvben [Lexical bundles in English news texts and EU documents]. In T. Váradi (Ed.), III. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferenciakötet [Proceedings of the 3rd PhD conference of Applied Linguistics]. (pp. 13-27). Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. Available at: http://www.nytud.hu/alknyelvdok09/proceedings.pdf
  • Klaudy K. 2004a. A kommunikatív szakaszhatárok eltűnése a magyarra fordított európai uniós szövegekben. Magyar Nyelvőr 128. évf. 4. szám. 389-407. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1284/128402.pdf
  • Klaudy K. 2005. Az EU-szövegek „kemény” és „rugalmas” részei. In: Cs. Jónás E. – Székely G. (szerk.) Nyelvek és nyelvoktatás Európa és a Kárpát-medence régióiban. A XIV. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásai. Vol. 1. Nyíregyháza: Bessenyei György Kiadó. 244-251.
  • Piehl, Aino 2003. Die finnische Sprache und die EU. In: European Profiles of Language Policy. (Terminologia et Corpora. Tomus I.) Berzsenyi Dániel Fıiskola, Szombathely.
  • Piehl, A. – Vihonen, I. (toim.) 2006. Vuosikymmen EU-suomea. (Kotimaisten kielten tutkimuskeskuksen julkaisuja 142). Helsinki: Kotimaisten kielten tutkimuskeskus.
  • Trebits A. 2008. English Lexis in the Documents of the European Union – a Corpus-Based Exploratory Study. Working Papers in Language Pedagogy (WoPaLP) Vol. 2. 38-54. http://langped.elte.hu/Wopalpindex.htm
  • Balogh, J. 2008. Az Európai Bizottság „l’Europe en mouvement” brosúrasorozatának „Construire l’Europe des peuples. L’Union Européenne et la culture” című egységének szaknyelvi elemzése. In: Silye M. (szerk.) Porta Lingua – 2008. Szakember szaktudás, szaknyelv. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum: Debrecen. 257-263. http://www.nyi.bme.hu/szokoe/portalingua2008.pdf
  • Bérces, E. 2003. Az euró bevezetésével kapcsolatos szövegek pragmatikai szintű elemzése. In: F. Silye, M. (szerk.) Porta Lingua – 2003. Cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról és -kutatásról. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum: Debrecen. 163-172. http://www.nyi.bme.hu/szokoe/portalingua2003.pdf

  • Kassainé Tar I. 2003. Integration of Legal Language in ESP. In: F. Silye, M. (szerk.) Porta Lingua – 2003. Cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról és -kutatásról. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum: Debrecen. 65-68. http://www.nyi.bme.hu/szokoe/portalingua2003.pdf
  • Klaudy K. 2004. Az EU-szakszövegek fordításának oktatása. In: Dobos Cs. (szerk.) Miskolci nyelvi mozaik. Budapest: Eötvös József Kiadó. 11–24.
  • Rádai-Kovács É. 2004. Terminológiakurzus a fordítóképzésben. In: F. Silye, M. (szerk.) Porta Lingua – 2004. A szaknyelvtudás esélyteremtő ereje. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum: Debrecen. 265-279. http://www.nyi.bme.hu/szokoe/portalingua2004.pdf
  • Fischer M. 2008. Európai uniós tartalmak közvetítése idegen nyelve(ke)n. In: F. Silye, M. (szerk.) Porta Lingua – 2008. Szakember, szaktudás, szaknyelv. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum: Debrecen. 265-279. http://www.nyi.bme.hu/szokoe/portalingua2008.pdf

Name (required)

Email (required)

Comments

captcha

EU TERMINOLOGY

European integration has given rise to a large number of new concepts related to the integration process, the development of policy areas, and the everyday functioning of the EU. As a result, a so-called ‘EU conceptual system’ containing these new EU concepts, has developed (and is constantly expanding). Since there is no common, ‘neutral’ EU language that would specifically describe these concepts, this task is performed by the official languages of the EU. Consequently, all the official languages of the EU (English, French, German, Hungarian, Polish, Maltese, etc.) have to be able to describe both domestic and EU concepts. In other words, these languages must ascertain that communication on EU topics and concepts is possible in all of the EU official languages. The ‘EU function’ of these languages has to be created, and as a result, a specific EU terminology has emerged. In most cases already existing words or compounds (green paper, communication) receive a new, EU-specific meaning, but there are examples in English EU terminology of new terms adopted from other languages (subsidiarity) or the creation of new terms (comitology), as well. These terms become incorporated in the terminology of the particular subject fields, and even in everyday usage, so an ‘EU layer’ of the vocabulary, the ‘EU terminology’ of the language is being created. This process generates a constant change in the vocabulary of the languages and has a number of implications on language planning as well.

In this section

Switch to desktop version